Ez a mi időnk, hogy összekapcsolódjunk. Ebben az összekapcsolódásban átadok egy rezgést, ahogy szavakat is, csak Neked. A legjobban úgy tudsz felkészülni a befogadásra, ha hátradőlsz a székedben, és elkezded elfogadni a Tudatos Lélekzetet.

Merülj egyre mélyebbre a hasadba, mélyebbre a hasadba. Készen áll mindegyikőtök arra, hogy a következő pillanatokban engedjétek magatokat egyre mélyebbre és mélyebbre merülni a hasatokba? Igen, így tisztán, mélyebbre merülni, süllyedni a hasatok kupájában csücsülni. Minden ember rendelkezik ezzel az édes térrel; belecsücsülhettek a hasatokba.

Ez a hely valójában a kehely. Az a különleges kehely, amire az emberek örökkön örökké vadásztak.  Ez a kehely, ahogy a csípőcsontjaid is, a te szentélyedet övezik, amely a te szent otthonod. A Lelked, a Szentség, amely Te vagy itt lakozik.

Amint süllyedsz, és engeded, hogy a tudatod kioldódjon, hazatérsz. Haza, hogy a bölcsőd ringasson, a csodás energiádnak a kelyhe. Igen, simogat majd téged és megtart, ha belesüllyedsz mélyen ebbe a szentséges térbe. A lelked egy ragyogó csoda, amely messze meghaladja a korlátolt elméd értelmezését.

Korábban elmeséltem nektek egy bántalmazott gyermek történetét. Nagyon fontos tudni, hogy ha testileg bántalmaznak, a lelked segíteni fog abban, hogy elhagyd a fizikai testedet. Tudtad, hogy ez az egyik oka annak, hogy van egy harmadik szemed? Az egy fantasztikus csapóajtó. Elszökni, elfutni, eltűnni innen. A lélek átadja majd a kulcsenergiákat, amelyek arra ösztönöznek, hogy itt hagyd a testedet. Bántják a testet, amely fájdalmas és szenvedést okoz. Lépj ki a testi tapasztalásból. Használd a pszichikai képességeidet arra, hogy a test felett csücsülj, és ne érezz.

A Lélek szeretetteljesen így szól: Gyere, én segítek neked. Együtt el tudunk menni. Így a fizikai test részben kiüresedik, teljesen nem tudod megszakítani a kapcsolatot vele, hisz akkor meghalnál. De ha felemelkedsz a váll fölé, az elég ahhoz, hogy többé ne érezz. Lezsibbadsz, és aludni térsz. Az alvás a kisgyermek számára gyakran tűnik biztonságosnak, olyan, mintha meghalna, ennek a fiatal gyermeknek is, akit testileg traumatizálnak.  Ugyanez a helyzet, ha egy gyermek egy olyan háztartásban él, ahol nagyon zajos, energikus szülők veszik körbe, akik nagyon sokat lármáznak, nagyon gyakran eme zajok a gyermek fizikai testét bombázzák, és így az az alvást választja, és kiszáll a testéből.

Ez a képesség a túlélés fenntartásáért van. Élj túl, menekülj el minden elől, ami a fizikai önvalódat bombázza, elsősorban így segít a Lelked téged, az embert. A Lélek tudja, hogy az embernek időre van szüksége a fejlődéséhez. A fizikai önvaló így szól: „Hűha, túl sok ez az érzés, túl sok a fájdalom, el kell mennem innen.” A Lélek így szól: „Én majd megmutatom, hogyan.”  Tehát a Lélek beburkol egy teret, amibe el tudunk bújni, el tudunk tűnni. Ez egy túlélési mechanizmus, amely oly ragyogóan lett megteremtve. Ez egy eszköz, amelyet a Lélek használ, hogy a fizikai formában túléljünk, a fizikai testben, mindaddig, amíg éretté válunk. Amint fejlődünk és megtanuljuk, hogyan is tudunk a testben tartózkodni, állandóan, elkezdjük az isteni ember tapasztalatát, amely már nem a félelemmel teli ember tapasztalata.

Ez a földi világ a dualitás világa. Az emberek mindkét játékot játsszák, a sötétségét, s a fényét, hogy megtapasztalják a teljességet, amely ott van a számukra. A teljességet, amelyben tudják, milyen az, ha korlátozva vannak; a teljességet, amelyben tudják, milyen az, ha kibontakoznak, és valóban emlékeznek: Amikor felébredünk, emlékezünk arra, hogy milyen is autentikus teremtőnek lenni!

Az emberek, ha teljesen élnek, a játék mindkét oldalát játsszák. Így, ha átnézel az út túloldalára, és látod, amint egy másik ember épp játszik, akkor együtt érezhetsz. Azáltal, hogy megtapasztaltad te is, képessé válsz az együtt érző tudatosságra.

A játékok fantasztikus eszközei a tanulásnak, minden ember gyermeki részének. És, amint együttérzéssel vagy magad felé, együttérzéssel aziránt, hogy ember vagy, együttérzéssel mások fel, az átalakulás beindul.

Csak a bátrak és merészek készek az emberi létre, tudtad ezt? Ti vagytok a legfantasztikusabbak! Igen. Ezért bíztatunk arra, hogy tiszteljétek magatokat, a ti nagyszerűségeteket, hogy mertek fizikai síkon létezni, érezni, érinteni, szagolni, hallani, ilyen élettel telinek lenni, amilyenek vagytok, és úgy tenni, mintha elfelejtettetek volna mindent. Nagyon bátor dolog ezt állítani, de ez is csak része a játéknak.

Igen! Olyan csodásan színlelitek! Akár úgy tesztek, mintha, a kulcsotok nem nyitná az ajtót, vagy előadjátok, hogy nem értitek, mindez arról szól, hogy elrejtőztök magatok elől. Akármit is színlelsz, csak folytatod a játékaidat, ha fejlődsz, akkor kinyílsz akként, aki igazán vagy.

Egy kis gyermek gyakran felveszi az anyukája ruháját, hogy így szóljon: „Nézz rám!  Úgy csinálok, mintha már felnőttem volna!„ Ti pedig mosolyogtok, nevettek, elismeritek a játékot. Majd utána így szóltok: Ó, annyira jól csinálod! Ugyanez a helyzet a többi játékkal is, amelyek fizikai fájdalmat okoznak. Addig folytatod, amíg felismered: Nem kell többé fájdalmat okozzak. Szerethetem magamat helyette. Szerethetem magamat. Készen állok arra, hogy annyira szeressem magam, hogy meghalljam ezt a ragyogó igazságot a saját középpontomból?”

Igen, ez egy fantasztikus felfedezés, a szándék, az elhatározás, hogy teljessé akarsz válni.

Néhányan hallottatok tőlünk egy történetet, amely arról szólt, hogy merjetek Juhászok lenni. A juhász az, aki egyenesen és bátran áll, jó magasra nyúlik, hogy minden bárány – minden egyes saját aspektusa- láthassa, ahogyan stabilan áll, és így szól: „ Gyertek, gyertek, én mutatom az Utat.” Ezt teszi a juhász. A juhász a kapu, egy vezető az egész juhnyájnak, az összes aspektus számára. Készen állsz arra, hogy te legyél ez az irányító hang, az önmagad Vezetője? Akarsz az lenni, aki arra inspirálja a nyájat, hogy hazatérjenek? Minden egyes apró aspektusod haza jöhet. Hazajöhet, mert olyan feltétel nélküli együttérzéssel és szeretettel várod őket.

Ezek nem szavak, amelyeket mellékesen odavethettek. Ezeket tanúsítanotok kell. A juhász és a nyáj minden nap egymás mellett él, kitartónak, és határozottnak kell maradnod, és ki kell mutasd. Nem az számít, amit mondasz, hanem az a példa, amit élsz. Minden nap, maradj az otthonodban, a te szentséges középpontodban, légy a magad Juhásza. Ez az Új erő, ami a teljes életet jelenti. Nem számít, hogy Mózes játékát játszod-e, aki a tömegeket vezette, vagy a Juhász szerepét, aki a saját aspektusait vezetgeti, mint a nyáját, a te új szentséges nyájadat, amelynek neve: Az Új Élet.

Ezt az utazást járhatja be most minden ember. Maradj a korlátok között, amelyekkel azonosítod magadat, vagy merd megengedni magadnak, hogy azzá válj, aki valójában vagy, felébredt Isten- Emberként. Az én időmben, Ízisz idejében, az volt a célunk, hogy megtestesítsük a Lelkünket az emberi testben. Most is alapvetően erről van szó. Engedd, hogy a Szerelem a Lélek és az emberi teremtménye között áramoljon és növekedjen.

Gyere, gyere, velem, az Isten-Emberrel mindig biztonságban lehetsz- ez lesz az új sláger. Légy a biztonság, szeretet végtelen fénye. Az összes rostod, összes bárány aspektusod, minden emléked, minden hited, minden játszmád, szerelembe esik és hazatér.

Amikor beléd tekintenek, meghallják a tekintély hangját, a benned élő alfa hímet, inspirálod vajon őket arra, hogy bízzanak benned, vagy csak csücsülnek és reménykednek, színlelnek? Talán most bízhatunk benned, és nem fogsz elmenekülni.

Tudd! Ezzel kinyilvánítod azt, hogy többé nem fogsz megfutamodni. Hanem mindazzá akarsz válni, ami vagy. Igen, készen állsz arra, hogy többé ne MONDD, hogy „ezt választom”, hanem hogy kész vagy az új választás maga LÉGY. Most elérkezett az ideje annak, hogy ezt bizonyítsd. Akarsz mindazzá válni ami vagy, hogy inspiráld az aspektusaidat általa?  Akarsz autentikus lenni minden egyes játszmát űző részed számára, minden történeted, kalandod számára?

Nem ezt tette Mózes is, amikor belenézett minden egyes követőjének arcába? Tudatosan kijelentette: „Gyere, mert te is egy részem vagy. Gyere, mutatok neked egy új utat. Megmutatok neked egy új módot arra, hogy hogyan élj valójában.” Sokakat megkérdezett: „Akarsz velem tartani?” Itt fogjuk hagyni ezt a helyet, ahol eddig éltünk, a vidéket, a történeteket és szabályokat, a zsarnokságot, és együtt vándorlunk majd. De ígérem, vezetni foglak téged, egy új módon foglak vezetni, hogy emlékezz arra és meglásd azt, aki, és ami valójában vagy. Az ember, aki a végtelen kreativitás rezgése.

Ezt a Ragyogás Útjának nevezzük. Előtted ragyog majd fel a Ragyogás Útja, ha engeded, hogy ez az új éned, az Igaz éned legyen, hogy itt éljen most, ebben a testben, ebben az életben.  Hogy mindenki láthassa, a lelki szemeivel, nem a buta korlátolt emberi szemekkel, hiszen azokat, arra tanították, hogy félelemmel lássanak. Amint leveted ezt a szemüveget és a lelked szemével nézel, látni fogod a Ragyogás Útját, amely előtted terül el. És így új dinamikus emberként vezeted majd el őket az élethez.

Mózes ezt a földi példázatot azért vitte véghez, hogy sokakat inspiráljon általa: Ébredjetek! Ébredjetek, hogy lássátok az utat magatok előtt! Készen álltok? Elhatároztátok, hogy felhagytok a bárány léttel, aki csak követ, s lesztek inkább Juhász, aki terel? Készen álltok? Akarjátok?

Ebben áll Ízisz tanítása. Ízisz a tiszta kreativitás megtestesülése akar lenni. Minden pillanatban, valami újat teremteni. Minden pillanatban, akarni. Aztán í meghívás így szól: Akarod? Nem Ízisz a végső válasz. Ő csak azért jön, hogy inspiráljon. Hogy akarsz-e a végtelen kreativitás szökőkútja lenne, akarsz? Lélegezd be ezt a Lélek rezgés, mindannak a ragyogását, ami vagy, a végtelen együtt érző kreativitásét. Lélegezz oly mélyen, fogadd el, a vakító sugarait a kreativitásnak. Kész vagy arra, hogy megengeded? Megengeded? Mert Ízisz, szeretné megosztani veled ezt az ajándékot, hogy megtestesítsd a fizikai síkon, és lehozd ide, a mostba.

Mint ennek az Ízisz találkozónak a vezetői, mi együtt érzőn szeretve, meghívunk téged hogy légy a Lelked ragyogásának az áramlása. Mint ahogy oly sok minden az életben, mint a nappalok és éjszakák, mert a dualitás birodalmában mindig van egy kezdet egy közép és egy vég. Mint ahogy a kerti virágaitok is először bimbóznak, majd virágoznak, és újra elalszanak, hogy onnan a földbe térjenek ismét vissza. Ízisz eredeti Iskolája ebben állt. Ízisz tanításainak áradása, amely így szólt: Merj lenni, merj maga lenni az élő megtestesülés. Merj lenni, és nem követni, ne másolni, hanem lenni. Légy a tiszta kreativitás eszköze. Amely nagyon különbözik attól, amit az elme kreativitásként ismer.

Kész vagy arra, hogy megtestesítsd a Lelkedet, ami vagy, és elég bátor vagy ahhoz, hogy engedd, hogy mások meglássák ezt az autentikus énedet? Ne szaladj el, ne bújj el, ne félj attól, hogy kiborítod majd őket, mert valójában inspirálni fogod őket. Fogadd el ezt az együtt érző szeretetet, amely így szólít: Gyere, gyere, kövess engem.

Mózes mindössze annyit mondott, nem vagyok nagyobb, vagy jobb. Ő arra szólította a többieket, hogy ébredjenek. Arra buzdította őket: gyertek, gyertek, én azért teszek így, hogy ezzel emlékeztesselek arra, hogy ti is megtehetitek ugyanezt. Amint fent, úgy a Földön is: „Légy az autentikus, légy Te magad!”- az emberi alakodban. Én ez a létező vagyok, amely ég és föld találkozása, hogy teljességgé váljon, hogy ragyogjon, hogy a többiek is láthassanak. Inspirálni, ébredni, ébredni, emlékezni arra, aki valóban vagy, mert a Lelked tudja azt.

Minél többet lélegzel a Lelkeddel, hogy meghalld, hogy érezd őt, hogy befogadd és szerelembe ess, azzal, aki igazán vagy, annál inkább kinyílik ez a kapu. A te Ízisz energiád csak szólít, hív téged: „Akarsz az lenni, aki valójában vagy? Mersz azzá a létezéssé válni, ami a minden, ami van, a teljesség, a te Igazságod léte? Készen állsz arra, hogy oly bátor légy, hogy másokat arra inspirálj, hogy emlékezzenek arra, akik, és amik valójában?”

Most, ebben a rezgésállapotban, teljességgel tudhatod, hogy biztonságban ébredhetsz fel, most biztonságban felébredhetsz. Ne félj. Ne félj tőle. Gyere mélyebbre a hasadba, ha érzed a félelmet. Az egy hazugság, a félelem egy hazugság. Ne félj, ebben az életedben nem fognak bántani. Most biztonságban felébredhetsz, azzá lehetsz, aki valóban vagy, mert az ég és a föld most összeér, és együtt invitálnak ebben az áramlásban, hogy mindazzá a nagysággá válj, ami vagy.

Ízisz most azért jött el, hogy arra buzdítson, sürgessen, hogy merj megtestesülni akként, aki igazán vagy, Isten- Emberként. Merj, merj felébredni! Merj virágba borulni, hogy megláthassák, hogy inspiráld őket, hogy emlékeztesd őket. „ Oh, csak én vagyok!” Ébredj fel! Ébredj fel erre a nagyobb igazságra, erre a mélyebb igazságra. Egyszerre egy lélegzettel, egyszerre egy lélegzettel. Mert a virágok a maguk ragyogásával újra és újra bizonyítják: egyszerre egy lélegzettel virágoznak, egyszerre egy szirom, egyszerre egy lélegzettel. Nem pattan ki az egész virág egyszerre. Hanem gyengéden, gyengéden teszik azt.

Tehát mi is erre hívunk benneteket: egyszerre egy lépéssel, egyszerre egy lélegzettel. Igen. Igen. Álljatok a Lelketek ragyogásában, és ő majd megtart benneteket stabilan, így szólván: „Gyere, nyílj ki nekünk, nyílj ki nekünk, hogy mindazzá legyünk, akik vagyunk, az univerzum „lét”-e, a minden „lét”-e, most belém áramlik. Merek azzá válni, hogy láthass Te is.” Ennél se több, se kevesebb.

Sokkal több, mint amit ez a kis elme megérthet. Ne féljetek. Ne féljetek. Nagyon együtt érzőn tegyétek, nagyon együtt érzőn. Egyszerre egy lélegzettel, egy lélegzettel. Igen.

Igen. Köszönjük. Köszönjük, hogy megengedtétek, hogy ezt megosszuk veletek. Köszönjük.

* * *

Magyar fordítás: Szénási Kata - www.azujenergia.hu